Órák óta vívódom. Be kell mennem a cébéába. Muszáj. A környéken nincs máshol friss tőkehús, az uram meg bolognai spagettit szeretne.  Nincs idő máshová menni, ezer a dolgom, s mind fontos, tényleg minden perc számít. Másfél órát utaztam hazafelé a melóból, ha elkalandozom…

Mikor kaptok már végre magatokhoz? Mikor veszitek észre az ordító jeleket? Mikor fogtok végre a sorok közé látni és azok mögött olvasni? Mikor lesz végre elég ebből az egész hazug, csaló, az engem, téged, s őt végképp és visszavonhatatlanul a perifériára szorító…