Jogos a taps, s a sikoly. De még mennyire!

E blog általános céljához, profiljához kevésbé illeszkedve, engedtessék meg nekem egy rövid, ám jelentőségteljes főhajtás.

Hiszen akármilyen nehéz időket élünk is, bármily visszás tendenciák vannak jelen napjainkban, akármekkora hátrányokat is szenvedünk napról napra, a tehetséges, alkotó, s kreatív lelkek, szakemberek jelenléte néha oly robbanásszerűen ütközik ki, s annyira ösztönzően tud hatni, hogy attól hogy kis időre minden bánatunkat, terhünket képesek vagyunk elfelejteni.

Ezek azok a pozitív pillanatok, amikor pártállástól, meggyőződéstől, ideológiáktól függetlenül mindenki lelkesen, örömmel nyugtázza; van még itt valami. Valami tök jó. Érdekes, érdekfeszítő, ösztönző erő, amely a mindennapok nyelvezetére lefordítva, létezésünket végre nem degradálva determinál minket egy olyan küldetésre, amely bármelyikünk életében, bármikor értelmet, jelentőséget nyerhet.  

Igen, lehet, hogy az aktív netezők számára már- már unalmas, az utóbbi napokban a magyar internetet bejárt, közösségi robbanást okozó „ments életet” videóra gondolok.

Biztosan Te is láttad. És nevettél is párat. Mert annyira zseniális és szórakoztató az egész. Először. Utána meg nagyon mélyen elgondolkodtató, igaz?

Fogadok, Te is lefuttattad magadban, hogy te jó ég, ez vajon nekem menne? Meg tudnám őrizni a lélekjelenlétem? Képes lennék megmenteni a barátom, a kollégám, a rokonom, vagy bárki életét, aki rászorul?

„Ízirájderöcsém”, drága, megbecsült művészünk, Csuja Imre, és nem kevésbé értékes kollégáinak zseniális performansza tényleg üdítő, sőt, mindenek előtt hatásos, hasznos, és érdekfeszítő.  

Az anyag fő célját, értelmét nem kissebítve kívánom megjegyezni, hogy itt bizony valami történt. Valami elindult.

Újra, a szokottnál sokkal nagyobb közönség, jobban mondva közösség számára ütközött ki az, hogy;

- akármilyen életet élek is, én is lehetek hasznos;

- segíteni, életben tartani, életet menteni kötelesség;

- lehetek akár gyenge, sikertelen, ne adj’ Isten bűnös lélek, még én is tehetek még le az asztalra valamit;

- a segítség ereje által mindannyian többek, jobbak leszünk- származástól, indíttatástól, társadalmi háttértől, korábban elkövetett hibáktól függetlenül, egyszóval tényleg nincs még minden veszve;

Ezennel fejet hajtok az egész projekt előtt. Köszönjük, s egyúttal kérjük, hogy még sokat, hasonlót!

Tucatnyi weboldalon, cikkben volt jelen a fenti videó, ám hiszem, hogy tényleg nem elégszer.

Tessenek tehát aktívan figyelni, és ha a sors úgy hozza, cselekedni. Mert aki tesz másokért, mindenek előtt magáért cselekszik...