Nos, az van, hogy úgy néz ki, hogy nem megyünk Görögországba nyaralni. De nem ám. Mert könnyen lehet, hogy nem lesz euró se, drachma, se, benzin se. Az is lehet, hogy elegendő étel sem.

Leáll egy, a modern európai ember számára tökéletesen alapvetőnek tartott és természetesnek vett körforgás, amely által eddig megszokottnak vélt, az élet részeként kezelt és megélt pénzügyi, valamint kereskedelmi tranzakciók válhatnak lehetetlenné.

Előfordulhat, hogy ez csupán egy rémkép, és a legpesszimistább vészforgatókönyvek is nehezen számolnak még ezzel a lehetőséggel, de bennem mindenesetre már ott munkál a kisördög, hogy lehet, hogy mégis csak le kellene mondani. Mert mi lesz ha…

Magyar vagyok, nem ismerem, mi az a carpe diem. Ráadásul önző is. Töredelmesen bevallom, a vasárnapi görög népszavazás eredményének, és a folyamatosan érkező (rém)hírek tudatában hamarabb kezdtem el törni a fejem azon, hogy hol is töltöm majd az egyébként baromira megérdemelt éves pihenésem, mint azon, hogy milyen szörnyűséges és hosszú távú hatásai lehetnek annak, ha ezek tényleg bedőlnek.

Szóval előre tudni szeretném, hogy mi lesz, hogyan lesz, mit fogok enni, nyitva lesz-e a legjobb pub a beachen, mennyibe fog kerülni a kedvenc tenger gyümölcsei tálam, már persze ha elmennek egyáltalán a halászok dolgozni úgy, hogy nem tudni, mikor, és milyen formában kapnak fizetést.

Egyszóval jól be vagyok sz@rva.

Erre váram egész évben. Már konkrétan két hete a napokat számolom vissza, hogy mennyi van még hátra augusztus első napjáig. Több tízezer honfitársam van még ezzel (valahogy) így:

Lemonjuk? Ne mondjuk? No, és akkor apjuk, oszt’ ha tényleg baj lesz, hova megyünk? Tunézia, Egyiptom szóba se jöhet, ugye, mert az arab régióban a habokból jönnek elő mostanában a gyilkos ámokfutók. A horvátok? Áhh, ott tavaly voltunk, jó drága volt, és a jobb szállások már réges – rég elkeltek. Esetleg játsszunk kivárósat? Egy jó kis last minute? Hm?

A helyzet az, hogy várhatóan nem lesz túl sok last minute lehetőség mostanság. Most, hogy két, a magyar turisták szempontjából eddig kardinális szereppel bíró ország is kiesésre áll a játékból, úgy el fognak kapkodni minden még szabadon lévő, és elérhető áru olasz, spanyol, horvát és szlovén tengerparti szállást vagy utazási csomagot, mint a szél.

Nem baj, legrosszabb esetben ott marad nekünk a jó öreg Balaton. Tele vannak a jobbnál jobb éttermek szakképzett munkaerővel, sőt egy-két helyen még vasárnap nyitva tartó piac is van. Az a nem semmi. Jó lesz ott nekünk. Úgy fogjuk érezni magunkat, mint a maci a málnásban…